Budapesten született 1956-ban. 1977 és 1982 között a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának, 1982-től pedig a Magyar Fotóművészek Szövetségének a tagja. 1987-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének művésze. 1985-től, a Kincses Károly vezette gödöllői fotótechnikai tábor óta foglalkozik különleges eljárású képek készítésével. Kezdetben merített papírra, majd sokféle hordozóra, textilre, kőre, fémlapra készít képeket. A különböző anyagok textúrája így jelentéstöbbletet ad képeinek, műalkotásainak. Az albumin, sópapír, cianotípia, chromotípia, faximile fényképek előállítása mindig egy magasabb gondolatiság jegyében adnak egyedi jelentést alkotásainak. 1980-tól - nem túl gyakran, de folyamatosan - kiállító művész. Jelenleg fényképezést tanít az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban, emellett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen a kézműves fotóeljárások tanára. Első önálló kiállítása Nihil címmel, 1985-ben került megrendezésre a Liget Galériában. Képei folyamatosan szerepeltek a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának kiállításain. 1999-ben bátyjával Vékás Péter operatőrrel a római Magyar Akadémián volt közös kiállítása Műfény címmel. 2002-ben részt vett egy amerikai fotós szakmai úton, az akkor készített felvételeiből 2012-ben a Koltai Galériában mutatta be nyomdai fémlemezre nagyított felvételeit NY címmel. 2007-ben, pályájának évfordulóján a Mai Manó Házban rendezték meg Harminc év című retrospektív tárlatát. Merített papírra készített Cianotípiák című különleges kötete a Nádai Stúdió gondozásában 1997-ben jelent meg, a Töredékek a városról című albuma pedig a Városháza sorozatában látott napvilágot. 1998-ban Divald Károly Emlékplakettel tüntették ki, ebben az évben elnyerte az Esztergomi Biennálé Fődíját is, 2000-ben pedig a fotós szakma legrangosabb kitüntetését, a Balogh Rudolf-díjat is megkapta. Művészete határozott állásfoglalás “a tömegtermelés bűvöletében élő, vergődő, elgépiesedett világgal szemben az egyedit alkotó, korszerűtlennek ítélt kézi munka mellett.” (G. M.)